Főoldal | Információk | Facebook oldalunk | Térképek | Kutyák | Elérhetőségeink | Linkek | Vendégkönyv
Keresés
   
   
Kalandtúra a Zemplénben

Sose túráztunk még a Zemplénben. Igaz a Füzéri és a Regéci várat már egyszer megnéztük, de akkor kocsival mentünk, amíg csak lehetett.

Most végre rászántuk magunkat. Volt egy kb 20 km-s útvonalunk, sok szép kilátóhellyel, az idő is gyönyörű volt, minden adott volt egy jó kis túrához. Persze a pontos elindulás most se sikerült, 8 óra is elmúlt, mire beszálltunk a kocsiba, így majdnem 11 lett, mire Háromhutára értünk.

Gyorsan összeszedtük a cuccokat, befújkáltam a kutyákat, és indultunk is a sárga jelzésen felfelé.

Már ekkor sok túrázóval találkoztunk, csodálkoztunk is, mert a Bükkben általában szinte egyedül szoktunk sétálgatni. 

Rögtön emelkedővel kezdtünk, sütött a nap, meleg volt ahhoz képest, hogy már október van. Szép volt a táj, fura hogy nem mészkősziklák vannak mindenhol :) 

Elsétáltunk egy nagyobb szikla mellett, Lynn persze rögtön felmászott rá :D

 

Hamar felértünk a Mlaka-rétre,

de először letértünk a Sólyom-bérchez.

Olyan volt a felvezető út, mint az ördögszántás, kis emelkedővel, hamar felértünk, de nem maradtunk sokáig, mert még hosszú út állt előttünk. Szép volt a kilátás, láttuk a Regéci várat is.

Gyorsan visszamentünk a rétre,

majd a kék jelzésen elindultunk a Kerek-kő felé.

Ez a rész is nagyon tetszett, tele fenyőkkel, szép tájjal...

Mikor már azt hittük, hogy mindjárt fent vagyunk a csúcson, elkezdett lefelé menni az út :D

Ilyen csúcson se voltam még, amihez lefelé kellett menni :D A kilátás gyönyörű volt!

Viszont egy egész csapat túrázó üldögélt már a sziklákon, alig tudtam olyan képeket csinálni, amibe ne lógott volna be valaki.

Itt üldögéltünk vagy fél óráig, majd felírtuk a geoláda kódját és elindultunk a rét felé.

Haladtunk tovább a kéken, egy nyírjes rész következett az Istvánkúti erdészházzal.

Ez a környék volt a kedvencem, jó sok idő el is ment a fényképezéssel.

Jó messze volt még innen a Nagy Péter mennykő nevű kilátópont, és egyre közeledett az este, muszáj volt sietni.

Itt is nagyon szép volt a kilátás, de már nem sütött ide a nap, fújt a szél is, úgyhogy gyorsan lejöttünk.

Gondolkodtunk elinduljunk-e visszafelé, de volt még pár 100 méterre egy geoláda a Pengő-kőnél, úgyhogy gyorsan elsétáltunk oda is.

A lemenő nap fényénél annyira szép volt az erdő...

Ez a rész is olyan szép volt, a párás hegycsúcsokra a kilátás, a fenyvesek között végigvezető út... mintha nem is Magyarországon lettünk volna.

Megkerestük a ládát, és mentünk is visszafelé.

Nézegettük az útvonalat, egy jó nagy kanyar volt benne, gondoltuk levágjuk, és rövidítünk, hogy haladjunk. Itt követtünk el egy nagy hibát. Egy ideig követtünk valami jelzést, jó irányba is vitt, aztán mikor pont ellenkező irányba kanyarodott, mint ahova menni kellett volna, letértünk róla. Össze-vissza kanyarogtunk, mentünk toronyiránt az út felé, azt hittük sose érünk oda. Sötétedett is, egy lövést is hallottunk, ennyire még soha nem tévedtünk el. Aztán végre megtaláltuk az utat, de még rengeteget kellett sétálni a kocsiig. Mire az erdészházhoz értünk felkapcsoltuk a lámpákat is, és egyfolytában beszéltünk, nehogy valami állatnak nézzenek minket és lepuffantsanak. Az út végefelé egy elágazásnál megint elvétettük az irányt, egy széles földúton haladtunk, ami elvileg visszavezetett a faluba, de nem, egy patakba vezetett. Úgyhogy itt még megint mászkáltunk vagy  percet, mire átjutottunk. Negyed 9 volt, mire a kocsihoz értünk. Ráadásul térerő se útközben, se a faluban nem volt, így haza se tudtunk telefonálni. Már majdnem mentőcsapatot küldtek ránk...

A tervezett útvonal kb 20km lett volna, de az eltévedéssel együtt kb 28 km-t mentünk.

Útvonal: Háromhuta-Mlaka-rét-Sólyom-bérc-Mlaka-rét-Kerek-kő-Mlaka-rét-Nagy Péter-mennykő-Pengő-kő-Mlaka-rét-Háromhuta



Készült: 2015-10-11 20:16:21

Ezt a cikket 1298 alkalommal olvasták.

Nyomtatóbarát verzió

Küldje el ismerősének a cikket!
 
Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Észrevételek