Főoldal | Információk | Facebook oldalunk | Térképek | Kutyák | Elérhetőségeink | Linkek | Vendégkönyv
Keresés
   
   
Magas-Tátra 1. nap, Fátyol-vízesés és a Poprádi-tó

Hosszas tervezgetés, időjárás-előrejelzés-figyelés, halogatás után szeptember első hetén végre útra keltünk a Magas-Tátra felé.
A tervezett reggel 6-os indulásból majdnem 7 óra lett, mert persze még tankolni is kellett, kaját venni, meg mi ugye sose tudunk időben elindulni sehova... 9 előtt már a határnál voltunk, aztán jöttek sorban a kis szlovák falvak, itt már nem tudtunk olyan gyorsan haladni, mint szerettünk volna. 11 körül végre megláttuk a Tátrát, szinte az egész felhőben volt, de sose láttuk még ilyen közelről:)
 
Poprádon kicsit elkavarodtunk, de fél 12-kor már útra készen állva szálltunk ki a kocsiból. Kifizettük a 6 eurós parkolódíjat, majd indultunk is a Csorba-tó felé.
 
 
 
Kicsit sétáltunk mellette, majd irány a mai célpont, a Fátyol-vízeséshez (Vodopad Skok) a sárga jelzésen.
 
 
 
Először egy út mellett sétáltunk, már innen láttuk fent a völgyben a vízesést, majd végre beértünk az erdőbe, és szabadon mehettek a kutyák is.:) Az út elején mindenhol kidőlt fák,
 
 
majd jöttek a fenyők és egyre sűrűbb lett az erdő. A talaj tele volt kimosott gyökerekkel és jó nagy sziklákkal, könnyen fel lehetett bukni, ha nem figyeltünk.
 
 
 
 
Az erdő olyan volt, mintha egy mesekönyvben lettünk volna, minden zöld, csupa moha, tarka gombák...
 
 
 
Aztán kiértünk az erdőhatár fölé, következtek a borókák és végre megláttuk a hegyeket is. Igaz a tetejük felhőben volt, de így is nagyon szép volt a táj.
 
 
 
 
 
Egyre többen jöttek szembe, sokszor félreálltunk, de nem bántuk, legalább volt időnk nézelődni, minden lépésnél lehetett volna fényképezn:) Ahogy közeledtünk egyre nagyobb lett a vízesés, alig vártuk, hogy odaérjünk. Meleg volt, szépen sütött a nap is, a felhők hol közeledtek, hol távolodtak, de a csúcsok csak nem akartak teljesen kilátszódni. 
 
 
 
 
A vízesés előtt volt egy kisebb tavacska, kristálytiszta vízzel, a kutyák rögtön meg is nézték közelebbről. A vízesés előtt leültünk ebédelni, itt nem voltak sokan, szinte mindenki felfelé haladt tovább a Lorenz-hágóhoz.
 
 
 
 
 
 
 
Visszafelé ugyanezen az úton haladtunk,
 
 
 
 
4 óra körül meg is érkeztünk, aztán elkezdtünk gondolkodni, hogy merre tovább. Nekem még korán volt a pihenéshez, úgyhogy fogtam a kutyákat és elindultunk a Poprádi-tóhoz.
 
 
 
 
Kicsit több, mint 1 óra utat írt a tábla, azt hittem kevesebb szintemelkedés lesz benne, de rosszul gondoltam. Ezen az úton is sok kutyás jött szembe. Ahogy felértem az erdőhatár fölé ismét annyira szép panoráma volt, hogy órákig tudtam volna nézni.
 
 
 
 
 
Átkeltünk egy kis patakon,
 
 
 
majd újra beértünk az erdőbe, és már ott is voltunk a Poprádi-tónál.
 
 
 
 
 
Nem volt időnk körbejárni, de azért sétáltunk kicsit körülötte. Kezdett sötétedni, de megnyugtató volt, hogy még elég sokan voltak fent a háznál. Egy nagyobb családot követve indultunk el visszafelé. 
 
 
 
 
 
 
 
Egyszercsak megállt előttem egy szlovák férfi, és valami nagyon magyarázott. Aztán rájöttem, hogy mit akar, lent az erdőben meglátott egy hatalmas szarvast, azt mutogatta :D Siettem, nehogy lemaradjak, az út utolsó harmadában akkora köd lett, hogy 100 méterre nem lehetett ellátni. Jó volt tudni, hogy előttem-mögöttem is jönnek még... Kezdett sötétedni is, 7 óra után értünk vissza a parkolóba.
Hosszú nap volt, majd 5 óra utazással, aztán kb 17 km túra... Elfáradtunk, jó volt végre lepihenni.


Készült: 2015-01-17 18:44:09

Ezt a cikket 9144 alkalommal olvasták.

Nyomtatóbarát verzió

Küldje el ismerősének a cikket!
 
Kapcsolat | Impresszum | Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Észrevételek